Baja nevezetességei
SZENTHÁROMSÁG TÉR
A Szentháromság teret előszeretettel hasonlítják a velencei Szent Márk térhez. A hatalmas, négyzetes teret szürke gránitkocka burkolja, átlós irányban, mintegy lóhere-alakzatot formálva keresztezi két útvonal. A tér közepén áll a város egyik legrégebbi késő barokk stílusú műemléke, a Szentháromság szobor, amely a nagy pestisjárvány emlékére az 1750-es években készült. A nyugati irányban lévő nyitott oldal gyönyörű kilátást nyújt a Sugovicára, amely itt kanyarodik a város alá, szelíden simulva a főtérhez. A tér mellett híd vezet át a Kamarás-Duna és a Ferenc-csatorna által közrefogott Petőfi-szigetre. A Petőfi-sziget sportpályáival, szállodájával és kempingjével, ifjúsági szálláshelyeivel idegenforgalmi centrum.
VÁROSHÁZA
A Sugovicára néző reneszánsz olasz stílusú Szentháromság téren áll a mai Városháza, a hajdani barokk Grassalkovich palota. A palota a múlt század végén, 1862-ben lett a város tulajdona. A millennium évében, 1896-ban építették át neoreneszánsz stílusban - ennek emlékét őrzi az aulában elhelyezett tábla. Dísztermének freskóit Szurcsik János festette 1978-ban.
FERENCESEK TEMPLOMA
Ezt a templomot a XVIII. század közepén emelték és a barokk szellemet kelti életre. A magas tornyát régebben tűzoltó toronynak használták, majd mind kilátót. A Baján található legrégebbi emlékmű a Dolores anyát ábrázoló szobor, amely a Ferencesek templomának külső déli falán áll.
SZENT MIKLÓS TEMPLOMA
A még ma is működő templomot 1777-ben emelték, a szerb nemzetiségű lakosság kérésére, hogy vallásukat gyakorolhassák. Amellett, hogy egyedi kulturális emlékmű, ez a templom híres még a Szent Miklós védőszentet ábrázoló képről és a róla készült, a templomot díszítő freskókról.
SZENT JÁNOS KÁPOLNA
A kápolnát 1877-ben Szent János tiszteletére szentelték fel azon iparosok (molnárok, halászok és hajósok) akik a mindennapi kenyerüket a Baja körüli vizeknek köszönhetik. Szent János barokk stílusú szobra a kápolna előtt található. Különleges népi hagyomány a "Jánoska-eresztés", amikor a virággal feldíszített Szent János szobrot fáklyákkal kivilágított hajóra teszik, és a Sugovica hídig hajóztatják.
ZSINAGÓGA
A zsinagógát 1845-ben építették neoklasszikus stílusban. Minthogy a kisszámú zsidó lakosság a II. Világháború után nem tudta fenntartani az épületet, így azt átvette a város vezetősége és 1980-ban könyvtárrá alakította. A zsinagógát kívülről teljesen restaurálták. A beltéri felújításánál figyelembe vették a könyvtár szükségleteit és nagy részben sikerült megóvni a belső berendezés eredetiségét.
TÜRR ISTVÁN MÚZEUM
Türr István (1825-1908) az olasz Népfelszabadító háborúban mint Garibaldi tizedese vált ismerté, de nevéhez fűződik a korinthoszi csatorna kiépítésének előkészítő munkája, valamint több rajz a magyarországi csatorna-hálózat kibővítésére, amelyek között van a Ferenc-csatorna is. A Sugovica és a Duna torkolatánál található egy kilátó, melyet Türr Istvánról neveztek el. Baján a Dunán átvezető híd is az õ nevét viseli. A Türr István Múzeum várostörténeti-, néprajzi- és halászati kiállítása segítségével megismerhetjük Baja és térsége történelmi és kulturális emlékeit, ma is élõ hagyományait.
ÉBER EMLÉKHÁZ
A csendes és kanyargós Jókai utca végén találjuk a házat, amelyben élt és alkotott az Éber család, jelentõs nyomot hagyva a XX. századi Baja képzõmûvészetére. Idõsebb Éber Sándor és fia ifjabb Éber Sándor, valamint Anna húga a képzõmûvészeti, szobrászati és rajz alkotásaikon kívül, sok szeretettel a városra hagyták a több évtizeden át gyûjtött hagyatékot, amely a város történelmérõl, az irodalmi alkotásokról és a Bácska és Sárköz térség népmûvészetérõl nyújt tanúbizonyságot.
NAGY ISTVÁN KÉPTÁR
A hajdani Vojnich-kúriában, az 1830 körül épült klasszikus stílusú mûemléki épületben kaptak méltó helyet az 1937-ben létrehozott Baja Képtár legszebb darabjai. A képtár 1947-tõl szabad mûvészeti akadémiai feladatokat lát el Rudnay Gyula festõ vezetésével, nagy képtárrá 1985-ben lett. Napjainkban kiállító terem, ahol a Türr István Múzeum mûvészi alkotásainak egy része is bemutatásra kerül.
III. BÉLA GIMNÁZIUM
Ez a gimnázium a legrégebbi középiskolai intézmény Baján, ahol számos magyar történelmi és kulturális nevezetes személy tanult. Köztük Türr István is 1757-ben, valamint a költõ Tóth Kálmán, de a XX. század egyik legkiemelkedõbb költõje Babits Mihály is itt kezdte tanítói pályafutását. A gimnázium elõtt található III. Béla király bronz szobra, Kõ Pál szobrász mûve.
ÁRPÁD-KÚT - A magyar Honfoglalás ezerszázadik, egyben Baja várossá nyilvánításának háromszázadik évfordulóján emelték ezt a díszes kutat. A kis csapokat honfoglaló vezérekrõl nevezték el.
TÜRR ISTVÁN KILÁTÓ
Baján a Sugovica áthelyezett dunai torkolatánál egy olyan földnyelv épült ahonnan a Duna hosszú szakasza és a szemben lévő nagykiterjedésű erdőség (Gemenc) egy része is jól belátható. Mindezt segíti a főmeder enyhe ívelése is. Ennek a földnyelvnek a kiinduló, magas pontjára építtette Baja város Türr István emlékművét 1934-ben.
Türr (1825. augusztus 11. Baja, 1908. május 3. Budapest) nemzetközi hírnevét az olasz nép szabadságharcában, majd az egységes Olaszország létrehozásában vállalt szerepe alapozta meg. Garibaldi közvetlen munkatársa, altábornagy volt. Katonai-diplomáciai megbízásokat vállalt és teljesített. Különböző kormányok közötti együttműködésen fáradozott.
A Duna és a Sugovica találkozásánál emelt Türr kilátó Baja város ismert és elfogadott szimbóluma. Az emlékmű henger alakú, toronyszerű, oszlopcsarnokos, tetején terasszal, zászlóval. Teljes magassága /zászlórúddal/ 13 m 72 cm. A város szívéből hangulatos Sugovica parti sétányon keresztül juthatunk el ide.
Baja KÖRNYÉKI LÁTNIVALÓK
Természeti értékek
Gemenci erdő
Európában kevés helyen található ilyen dunai táj, mint Baján. A Duna és a Sugovica árnyas vízpartjai, holtágai és zátonyai, valamint az ártéri erdők különleges látványa olyan atmoszférát teremt, mely minden természetkedvelőt magával ragad. Az élményt csak tetézi a ligeterdőkben fellelhető egyedi növény- és állatvilág.
A Duna túlpartján Bajához tartozik a Sárköz és az Alsó-Duna völgy csodálatos ártéri erdeje, a Gemenc. A Gemenci-erdő a víz közelségének köszönheti egyedülálló szépségét. Különleges hangulatát a jellegzetes növényvilág, a temérdek vadvíz és az egyedülálló állatvilág határozza meg.
Vén-Duna
A Gemenc hazánk egyik legismertebb védett területe, Európa legnagyobb összefüggő ártéri erdeje, nemzetközi szinten is kiemelkedő természeti érték. A terület jelentős része 1977 óta természetvédelmi oltalom alatt áll. Ezen a vidéken a Duna az uralkodó természeti erő. Az ártéren található növény- és állatvilágot főleg a tavaszi zöldár élteti. Az ártéri erdőket keresztül-kasul szabdalják a mellékágak, a fokok, a holtágak, melyek páratlan természeti értékeket rejtenek, és mintegy érként táplálják az erdőt. Ez a csodálatos vidék a víz és a szárazföld találkozásának harmóniája következtében kapja egyedi jellegét. Az alacsonyabb területeken a fűz és a nyár ligeterdők, a magasabb fekvésű részeken a tölgy, kőris és szil lomberdők húzódnak. A világrekorder trófeákat adó gímszarvas állomány, a vaddisznó, valamint az őz nem ritkaság ezen a területen, de a nagyvad mellett a vadmacska, a borz, a róka, a nyuszt, nyest, mókus, vidra és a hód is megtalálható. A madárállomány is különleges: a rétisas, a kerecsensólyom, barnakánya, feketeharkály, kócsag, bakcsón kívül a világ legsűrűbb feketególya állománya is itt található.
A természetvédelmi oltalom alatt álló védett és fokozottan védett területek korlátozottan látogathatóak, ezért az e célra létrehozott és fenntartott kiránduló- és parkerdők, tanösvények, az erdei iskolák, az erdei vasút és a személyszállító hajópark hivatott szervezetten, a természeti értékek megőrzésének szem előtt tartásával megismertetni az idelátogató turistákat a látnivalókkal.
Gemenci Ökoturisztikai Központ
Pörböly, „Gemenc kapuja” – az ártéri erdőszélén, két régió határán található. Közúton, vagy vasúton egyaránt jól elérhető – Bajától csupán 7 km-re van. Innen indul az ártéri rengetegbe a közkedvelt Gemenci Erdei Vasút. A látnivalók közül kiemelkedik az új Fogadóépület, vagy a Múzeum, mely betekintést enged a Sárköz néprajzába és bemutatja a gímszarvast, ill. az ártér élővilágát, valamint az erdészet, a gazdálkodás összegyűjtött tárgyi emlékeit. Itt találjuk meg a Gemenci Méhészet Gyűjteményt is.
Ökoturisztikai Központ
A pörbölyi állomástól, fogadóépülettõl induló új ösvényen néhány perces sétával elérhetõ az arborétum, de a most létesített nagyrezéti vadmegfigyelõ helyet is innen lehet megközelíteni. Várják a turistákat a Malomtelelõi-, Nyéki holt-Dunai- és a Bárányfoki tanösvények, megfigyelõtornyok, Gemenc-Dunaparti és Lassi menti erdei játszóterek, vagy a Lassi Halászati bemutatóhely, valamint a Gemenci erdõ, a holtágak, a páratlan állat- és madárvilág. Ezek mind elérhetõk az erdei vasúttal. Az ökoturisztikai központ szolgáltatásai: ajándékbolt, büfé, természetfilmek vetítése, konferenciaterem bérlés, erdei iskola, szállás és étkezési lehetõség, erdei kisvasutazás, sétahajózás, lovas fogatozás, kerékpárbérlés, túravezetés-csoportkísérés, rendezvény és programszervezés, turisztikai információk.